Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Heim András

1999. január 29.

Kolozsváron, a Korunk Galériában nyílt meg Vremir Mátyás kiállítása, grafikai lapjairól elismerően adott hírt Heim András. /Heim András: "Amit az ember látni szeretne". = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

1999. október 9.

A Korunk Galéria tárlatainak fáradhatatlan szervezője, Heim András okt. 8-án ismét alkotóként mutatkozott be, kettős minőségében. Úgy is mint grafikus és úgy is mint művészeti író. A kiállítás képeit az önvallomásokkal, esszékkel kiegészített Építem a rendet című, most megjelent grafikai albumának anyagából válogatta. /Megnyílt Heim András kiállítása a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1999. december 8.

A Budapesten élő és alkotó Kalmár János festőművész kiállítása december 3-án nyílt meg a Kolozsváron, a Korunk Galériában. Bevezetőt mondott Heim András. Két éve ugyanitt volt a művész tárlata. Akik azt látták, észrevehették, hogy az itt látható alkotások egy folyamat részét képezik. Kalmár hiszi és vallja, hogy minden ember lelkében ott rejtőzik, szunnyad a szép, a tiszta utáni, Isten által belekódolt vágy. /Heim András: Korunk Galéria. A tisztaság bűvkörében. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2001. január 16.

Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt a fiatal kolozsvári képzőművész, Juhos Sándor monotípiáinak tárlata. Heim András grafikusművész elmondta, hogy Juhos Sándor valósággal berobbant a művészeti életbe. /Juhos Sándor kiállítása a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 16./

2001. május 18.

Máj. 4-én nyílt meg Csíkszeredában Kolozsvár képzőművészeinek kiállítása: huszonnégy képzőművész több mint 60 alkotása. Köztük van az iskolateremtő Feszt László grafikusművész, Veress Pál akvarelljeivel és Heim András grafikusművész is. A Velum által szervezett kiállítás újszerűsége abban is megnyilvánul, hogy a kiállított munkák megvásárolhatók. /Kolozsvári képzőművészek Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 18./

2001. december 8.

Heim András grafikusművész kiállításának a megnyitóján, dec. 7-én Kolozsváron, a Korunk Galériában köszöntötték a hetvenéves Ruha István hegedűművészt. Molnos Lajos köszöntötte Ruha Istvánt, méltatta kimagasló művészi, zenepedagógusi érdemeit, az erdélyi művelődési életben játszott fontos szerepét. /Kettős esemény a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2002. augusztus 5.

Aug. 3-án Kalotaszentkirályon a tudományos ülésszakot Kós Károly emlékének szentelték, az író-grafikus-építész halálának 25. évfordulója alkalmából. Kántor Lajos irodalomkritikus beszélt Kós Károlynak íróbarátaihoz fűződő viszonyáról. Szilágyi István író Kóshoz kapcsolódó személyes emlékeit osztotta meg hallgatóságával. Heim András képzőművész Kós Károly építészi, grafikusi munkásságáról beszélt. Az előadások között népviseletbe öltöztetett ifjú művészek népdalokkal szórakoztatták a közönséget. Aug. 4-én, vasárnap a református templomban Tőkés László püspök ünnepi igehirdetését hallgathatták meg a jelenlévők, majd Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke és Kerekes Sándor megyei tanácsi alelnök osztotta meg ünnepi gondolatait a gyülekezettel. /Sándor Boglárka Ágnes: Kós Károlyra emlékeztek. Ünnepségsorozat Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 5./

2003. február 8.

Kolozsváron, a Korunk Galériában láthatók Heim András grafikái. Kiállításának sajátja a transzcendencia felé mutató eltolódás, a keresztmotívum, Heim művészi eszközökkel is kinyilvánította erőteljes hitét. A tárlatot megnyitó Kántor Lajos a kiállított munkákat a művész életműve eddigi legsikeresebb szakaszaként értékelte. /(németh): A kereszt jegyében Megnyílt Heim András kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2004. június 5.

Jún. 3-án Heim András nyitotta meg Orbán István képzőművész tárlatát, grafikáit Kolozsváron, a Korunk Galériában. /F. I.: Orbán István grafikus kiállítása a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2005. január 15.

Heim András Ruha István hegedűművész emlékének szentelt grafikai tárlata nyílt meg január 14-én Kolozsváron, a Korunk szerkesztőségében. A megnyitón felvételről felcsendült Ruha István hegedűjátéka. /Heim András grafikai tárlata a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2006. június 17.

Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt Takács Gábor grafikáinak – tusrajzok és metszetek – kiállítása, Stockholmban tett látogatásának lenyomatai. /Heim András: A lázban égő ember. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2006. december 9.

Kolozsváron a Korunk Galéria ezúttal házigazdájának, Heim Andrásnak biztosít teret a bizonyításra, művészi ars poeticájának grafikai illusztrálására. Az alkotásaiból megnyílt tárlatot Kántor Lajos és Németh Júlia méltatta. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2007. szeptember 17.

Szeptember 14-én Kolozsváron a Korunk Galériában megnyitották a Heim András által Miklóssy Gyula fotóiból összeállított kiállítást. /Ö. I. B. : /Festészettel összefont fotózás. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

2007. október 6.

Szabó Attila festményeiből rendezett kiállítást nyitottak meg Kolozsváron a Korunk Galériában. Bevezetőt Heim András grafikusművész mondott a Kolozsváron 2003-ban végzett fiatal művészről. /Ö. I. B. : Színek komolysága. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2007. október 13.

A kolozsvári Ion Andreescu Vizuális Akadémiát 2003-ban végző Szabó Attila a kutakodó, kereső művészek közé sorolandó. Érettségit követően szinte azonnal bekapcsolódott szülővárosa, Zilah képzőművészeti életébe. Édesapja Szabó Vilmos képzőművész, az IPP Art alkotói tábor megálmodója és fő szervezője. Szabó Attila grafikáit Kolozsváron a Korunk Galériában állították ki. /Heim András: A kísérletező ember. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2007. december 19.

Honnan jöttünk? – tették fel a kérdést a régiek, és töpreng ezen korunk embere is. A művészet a maga sajátságos eszközeivel felszínre hozza az emberek lelkében szunnyadó ősemlékezetet, ősmúltat, mondta Heim András a Korunk Galériában, a Báthory-líceum diákjai munkáinak megnyitóján. /Heim András: Honnan jöttünk? = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2009. január 31.

Megnyílt Kolozsváron a Művészeti Múzeumban Heim András grafikus gyűjteményes kiállítása. /Ferencz Zsolt: Gömb, kúp és henger Heim András alkotásaiban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./

2009. február 14.

Megnyílt Heim András kiállítása a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A művész a geometriát használja képarchitektúrája kizárólagos építőelemeként. Ne keressetek figurativitást a műveimben – hangoztatja a művész – ezek absztrakt munkák, annak készültek és azok is maradnak. /Heim András kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./

2009. október 13.

Kolozsváron a Korunk Galériában megnyílt Felházi Ágnes festményeinek tárlata. Ígéretes tehetség munkái ezek, mondta Heim András grafikusművész 2006-ban, az előző tárlaton. Véleménye nem változott, erősítette meg Heim András az Unitárius Kollégiumban is tanító képzőművészről. /F. Zs. : Felházi-képek a Korunk Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2009. október 20.

Heim András 2006. októberében, a Korunk Galériában megpillantva Felházi Ágnes, festményeit, érezte, hogy nagyon ígéretes tehetség munkáival találkozott. Azóta eltelt három év, Felházi Ágnes mostani kiállítása ezt megerősítette. Az itt látható „tájak” csakis, kizárólagosan, alkotójuk lelkében léteznek. Az alkotó saját lelkén átszűrve láttatja mindezt. Az 1982-ben született Felházi Ágnes ezen a tárlaton kiforrott művészként jelenik meg. /Heim András: Szubjektív tájélmény. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 20./

2011. augusztus 23.

Schmitt Pál a Krónikának: tizenötmillió magyarban gondolkodom
A magyar állampolgárság felvételére, a magyar nyelv védelmére, továbbá legalább egy idegen nyelv elsajátítására buzdított tegnap befejeződött kolozsvári látogatása során Schmitt Pál. A köztársasági elnök egység kialakítására szólította fel az erdélyi magyar politikai szervezeteket, vidékjárása során ellátogatott Magyarpalatkára és Válaszútra, amellett magas rangú állami kitüntetéseket adott át. Schmitt Pál a Krónikának elmondta: a könnyített honosítás révén nő a magyar nemzet tagjai közötti szolidaritás.
Kodály Zoltánt parafrazálva biztatott arra mindenkit tegnap Schmitt Pál Kolozsváron, hogy tanuljanak idegen nyelveket, hogy ezt a tudást felhasználva gazdagítsák anyanyelvüket. Kétnapos Kolozs megyei látogatása során a köztársasági elnök megnyitotta a 7. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszust, amelynek részvevői szerinte jelentősen hozzájárulnak a magyarságtudomány gazdagodásához.
Beszédében úgy foglalt állást: ma ismét felértékelődött a sajátos, az egyedi, a nemzeti kultúra (...), az embereknek mind nagyobb szükségük van olyan lokális, regionális világokra és újra megtalált közösségekre, ahol biztonságban és otthon érezhetik magukat. Kiemelte, hogy a magyar nyelv védelmében mindenkinek jut feladat, a köztársasági elnöknek például a nyelvek és a kultúrák iránti érzékenység növelésére kell törekednie, hangsúlyozva a nyelvtanulás fontosságát, hiszen az idegen nyelvvel párhuzamosan újra lehet tanulni, gazdagítani a magyart.
Traian Băsescu román államfő, a kongresszus másik fővédnöke üzenetét kisebbségügyi tanácsadója, Eckstein-Kovács Péter magyar nyelven tolmácsolta: a saját nyelv és kultúra biztos pont a gazdasági, szociális, politikai válságok közepette. Miközben Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár üdvözölte, hogy az ötévente megrendezett hungarológiai kongresszusnak az a kincses város ad otthont, ahol a magyar nyelv használata miatt sokakat megszólítanak az utcán, Florin Stamatian prefektus sajnálatát fejezte ki, hogy gyerekkorában csak annyit sikerült megtanulnia magyarul: „Kezicsókolom, nagymama, hol van Gyuri.” Schmitt Pál a tanácskozáson jelentette be, hogy védnöksége alá vett a kolozsvári levéltár által felfedezett felbecsülhetetlen értékű dokumentumok közül egy Mátyás királytól származó adománylevelet.
Az államfő tegnap megbeszélést folytatott négy erdélyi magyar politikai-közéleti szervezet vezetőivel is, akiket egység kialakítására szólított fel, annál is inkább, mivel ősszel népszámlálást, jövőre pedig helyhatósági és parlamenti választásokat rendeznek Romániában. Kifejtette, a négy szervezetnek – EMNT, RMDSZ, MPP és SZNT – el kell érnie, hogy mindenki bátran, határozottan vállalja fel magyarságát a lakossági összeíráson, a választások előtt pedig a legmegfelelőbb közös jelöltek felkutatására kell törekedniük a lehető legjobb eredmény érdekében. Az elnök leszögezte: ahogy most a kincses városban, úgy a jövőben a Sándor-palotában is csak együtt ül le a szervezetek vezetőivel.
Az államfő ezután megtekintette a Kolozsvár közeli Magyarpalatka visszaszolgáltatott református iskoláját, majd ellátogatott a Kallós Zoltán által létesített, a néprajzkutató nevét viselő válaszúti Mezőségi Néprajzi Múzeumba, továbbá a közel száz kisdiák oktatását-nevelését biztosító szórványkollégiumba. Kallós Zoltán „idegenvezetésével” a köztársasági elnök megismerkedett a tavaly megnyitott múzeum páratlan, a mezőségi, az erdélyi és a moldvai magyarság életmódját, értékrendszerét, népviseletét bemutató gyűjteményével. Schmitt elragadtatással szemlélte a magyarpalatkai, széki és más tájegységek kellékeiből álló tisztaszobák kincseit, a 18. századi magyar fanyerget, és tetszését különlegesen kivívta a kalotaszegi menyecske magyar címerrel ellátott ruhája. Nagyot derült az államelnöki delegáció annak a 19. századi tányérnak a feliratán, amely ezt üzente majdani tulajdonosának: „Végy meg, k…a, mert szép vagyok”. Schmitt Pál támogatásáról biztosította az elsősorban magyar állami finanszírozással épülő szamosújvári Kemény Zsigmond Oktatási Központot, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy jövőre hat unokájával tér vissza Válaszútra, hogy feltöltődjenek magyar nyelvvel, kultúrával. Lapunk kérdésére az államfő nagyon jó érzésnek nevezte, hogy mandátuma idején több tízezerrel nő a magyar állampolgárok száma. „Én tizenötmilliós nemzetben gondolkodom. A számunk nem nő, mert a nemzet ugyanakkora marad, de a kötődésünk, a köztünk lévő szereteterő, a jogi kötődés, a kohézió, a szolidaritás egyértelműen növekszik annak révén, hogy magyarságérzésüket, – tudatukat nagyon sokan a magyar állampolgárság felvételével is erősítik” – jelentette ki a Krónikának a köztársasági elnök.
Az államfő tegnap megbeszélést folytatott a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetőségével is. Ígéretet tett arra, hogy az akkreditáció kérdését ezentúl is prioritásként kezeli a felelős fórumokon, és elmondta, az RMDSZ vezetőitől pozitív visszajelzés érkezett az intézményi akkreditáció helyzetéről, így az erre vonatkozó végső döntést októberre várhatja az intézmény. Schmitt jelenlétében erdélyi magyarok tették le az állampolgársági esküt a kincses város magyar főkonzulátusán, megtekintette a Házsongárdi temetőt, ahol megkoszorúzta Dsida Jenő sírját. Kolozsvári látogatása záróakkordjaként Schmitt Pál tizenkilenc erdélyi magyar személyiségnek adott át állami kitüntetéseket. (Kitüntetett erdélyi magyarok. Schmitt Pál tegnap 19 erdélyi magyar személyiségnek adott át állami kitüntetést Kolozsváron. A Magyar Köztársaság arany érdemkeresztjében részesült Czirják Árpád nyugalmazott érseki helynök, Cs. Erdős Tibor festő, grafikus, Pozsony Ferenc néprajzkutató, Schupler Tibor, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye gazdasági igazgatója és Somai József közgazdász, a köztársasági érdemrend lovagkeresztjében pedig Pallai Béla Miklós József görög katolikus lelkész, Heim András és Valovits László grafikus, Fodor Imre, Marosvásárhely volt alpolgármestere, Gergely Istvánné Tőkés Erzsébet, a Házsongárdért Alapítvány elnöke, Juhász Tamás egyetemi tanár, Király László költő, Kristófi János festő, Hermann János egyháztörténész, Balázs Bécsi Gyöngyvér, a Kallós Alapítvány elnöke. Az érdemrend középkeresztjét Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, a köztársasági elnök érdemérmét Guttman Mihály zenetanár, karnagy és Kallós Zoltán néprajzkutató, népzenegyűjtő kapta, míg elismerésben részesült Szőcs Ildikó, a nagyenyedi Bethlen-kollégium igazgatója.)
Rostás Szabolcs. Krónika (Kolozsvár)

2016. szeptember 30.

Mosoly a ráncokra
Az ENSZ 1991-ben nyilvánította október elsejét az Idősek Világnapjává, ily módon fejezve ki elismerését a napjainkban már mintegy 600 millió 60 év fölötti embertársunknak mindazért, amit tettek és még tesznek a társadalomért. Ehhez kapcsolódva tegnap a szamosfalvi Theodora Ház Idősek Otthonában ünnepséget és sajátos képzőművészeti tárlatot nyitottak meg – az eseményen Horváth Anna alpolgármester és Gheorghe Vuşcan prefektus is részt vett.
A legkorszerűbb felszereléssel és magasan képzett személyzettel rendelkező otthon legendás vezetője, a közhálát tükröző „öregek és szegények doktora” címet viselő Szentágotai T. Lóránt az ünnepség során elmondta: szerinte sikerük és jó hírnevük egyetlen „titka”, hogy mindennapi munkájukat nem cigarettázással és kávézással, hanem imával kezdik. Intézményükben a családközpontúságra való törekvés az uralkodó, nemzetiségtől és vallásától függetlenül nagyon sok testi-lelki betegségben megrokkant idős lelt igazi otthonra náluk, olyanok, akiknek vissza kell adni az önbizalmat.
Az ünnepi műsorban felléptek a „lakók” saját verssekkel, énekléssel, valamint az otthon személyzetének kórusa, majd a prefektus átadta dr. Szentágotai T. Lórántnak a Kolozs megye díszpolgára címet.
Ezután megnyitották az otthon lakói által készített, hatvan képből álló, Mosoly a ráncokon címet viselő tárlatot. Az egyik kiállító, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét is kiérdemelt Heim András neves képzőművész elárulta: négy éve a rajta eluralkodott betegség miatt lemondott az alkotásról, de most a doktor úr meggyőzte őt, és három hét alatt hozta össze a kiállított kilenc művet. De most már folytatni akarja az öregotthoni munkát, grafikáival, festményeivel Istent kívánja szolgálni, a földi és égi világot mutatva be.
Ö. I. B.
Szabadság (Kolozsvár)



lapozás: 1-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998